Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Fagyott világ

Hideg az éjszaka. Esik a hó.
Odakint nem menekülsz.
Nyitom az ajtót. Gyere, itt jó.
Idebenn pattog a tűz.
 Fehér fegyverek játszanak veled.
 Háború a tél.
 Voltak szép napok. Voltak ünnepek.
 Kicsit elkéstél.
  Így csak gondoltam rád.
  Bárcsak mindig tudnád!
  Érted öltözött fel
  ez a fagyott világ.  

Maradt bor, maradt némi kenyér.
Álmot gyújt a gyertyaláng.
Aludj az ágyban, a földön majd én.
Csak kívánj jóéjszakát!
 Odakinn a szél újabb harcba kezd.
 Hosszú még a tél.
 Voltak szép napok. Voltak ünnepek.
 Kár, hogy nem jöttél.
  Mindig gondoltam rád.
  Bárcsak mindig tudnád!
  Érted öltözött fel
  ez a fagyott világ.
  Fagyott világ.  

Hideg az éjszaka. Esik a hó.
Odakint nem menekülsz.
Nyitom az ajtót. Gyere, itt jó.
Idebenn lobog a tűz.
 Fehér fegyverek támadnak neked.
 Háború a tél.
 Voltak szép napok. Voltak ünnepek.
 Jó, hogy eljöttél.
  Mindig gondoltam rád.
  Bárcsak mindig tudnád!
  Érted öltözött fel
  ez a fagyott világ.
  Fagyott világ.

  1. tóth jános:
    2012 július 1

    ritka szép szám

Hozzászólok