Kaland és harc a bika jegyében. Világsztárral a Kisstadionban. Taurus a New Musical Expressben.

Lángszívű lányok, csodálatos utazás, és kiűzetés a Paradicsomból.

1972. május elseje. A második magyar Supergroup, a Taurus bemutatkozása. A mélyvíz, az első dalok, a látványos sikerek, és a csúfos kudarc. Radics Béla és a Taurus legendája. A mélyből a magasba, a magasból a mélybe.

Akkor kezdjünk bele, a kezdeteknél. Arról fogok mesélni, ahogy egyre inkább beszippantott, elvarázsolt, éltetett a zene, a zenei élet, az amatőr zenei, minden új eseménnyel a kitörés lehetőségét ígérő közösség. Bár rendszeresen írtuk már a saját dalainkat a Soul Bridge zenekarral, természetesen ezekről semmilyen felvétel nem maradt (mert nem is született, még a „Saját hangja – vigye haza” módon sem), ezért ebben az adásban olyan dalokat idézek fel, amiket annak idején minden koncertünkön örömmel játszottunk.

Ez az út vezetett ahhoz, hogy ez a műsor, ez a sorozat ma létre jöhetett.

Kellemes időutazást, emlékezést, szabad repülést mindenkinek.

Ha az iskolákban lehet nulladik óra, akkor legyen ebben a sorozatban is egy nulladik adás, természetesen sok-sok zenével. Mégpedig azokkal a zenékkel, amik a pályám kezdete előtt olyan erővel hatottak rám, hogy nem volt választásom, nekem ebben a zenében kell léteznem, és egyszer majd hasonló dalokat kell írnom.

Ebben az adásban Fodor János segítségével arról az útról mesélek, ami az első dalok megszületéséhez vezetett, ahhoz, hogy egy Horváth Attila nevű srác – sokan másokhoz hasonlóan – megpróbált előlépni az ismeretlenségből.