Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Van egy őszinte dal

Amikor indultam, és semmit nem tudtam,
még minden szép és egyszerű volt.
Kerestem, kutattam, próbáltam, akartam
kimondani egy tiszta szót.  

És mégis máshogy szólt, mint ahogy vártam.
Túl sok volt még a hamis hang.
Még egyszer indultam, máskor és máshogyan,
s hittem, hogy célhoz érek majd.  

Kerestem, kutattam. Tudtam és vártam,
hogy írok majd egy őszinte dalt.
És mégis máshogy szólt, mint ahogy vártam.
Túl sok volt még a hamis hang.    

Eddig százszor nem sikerült,
 mégis mindig megpróbálom újból.
 Míg a lábam visz tovább,
 nem térhetek le az útról.     

Van egy őszinte dal.
  Bár túl sok a zaj,
  megérted, ha egyszer elénekelem.
  Van egy őszinte dal.
  Bár túl sok a zaj,
  megérted, ha egyszer elénekelem.

Amikor mellettem vagy

Én nem tudom mit mondanék, ha arról kérdeznél
/hogy/ meddig tart és mit jelent a szerelmem.
Mert azt sem szeretném, ha rosszat sejtenél,
nem értenél, vagy épp csak rosszul értenél.
Vagy túl erősen bíznál bennem.  

Ismerem az évszakok változásait.
Túléltem néhány búcsúzást, ha fájt is.
Elveszttettem már néhány jó barátomat.
Ma sem tudom, hogyan, hol, mikor és miért.
Csak azt tudom, hogy változom én is.
Van úgy, hogy jó úton megyek,
valahogy mégis eltévedek.
Jót akarok, de ügyetlenül.
Fogadkozom, de nem sikerül.
És nehéz újra kezdenem  

Amikor mellettem vagy, minden egyszerűbb,
és amíg mellettem leszel,
hiszem, hogy nem bukom el soha értelmetlenül.
Hiszem, hogy nem sebez többé oly könnyen a szó.  

De nem tudom mit mondanék, ha arról kérdeznél,
meddig tart és milyen erős a szerelmem.
Örökké talán – vagy holnap vége már,
hidd el nekem, nem tudom,
de ha válasz létezik,
meglehet, hogy itt van a dalban.  

Amikor mellettem vagy, minden egyszerűbb,
és amíg mellettem leszel,
hiszem, hogy nem bukom el soha értelmetlenül.
Hiszem, hogy nem sebez többé oly könnyen a szó.

Homok a szélben

Ne kérd, hogy ígérjem meg, amit nem tudok. 
Szeretlek és melletted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
és nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol se’ tudtam megnyugodni még.
Ha nem lennék szabad, élni sem tudnék.
   
 Homok a szélben.
 Azt mondod, az vagyok.
 Homok a szélben.
 Lehet, hogy az vagyok.
 Homok a szélben.
 Tudom, hogy az vagyok.
 Homok a szélben.
 Megváltozni nem tudok.  

Meder nélküli folyó leszek nélküled.
És meglehet, hogy sokszor tévedek.
És minden reggel máshol ér talán,
és senki nem fog emlékezni rám.
És nem tudom, hogy mi történhet még.
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék.    

 Homok a szélben.
 Azt mondod, az vagyok.
 Homok a szélben.
 Lehet, hogy az vagyok.
 Homok a szélben.
 Tudom, hogy az vagyok.
 Homok a szélben.
 Megváltozni nem tudok.

Nincs búcsúzás

Készülődöm újból.
Ez a bűvös város becsapott,
mikor védtelen voltam
és kiszolgáltatott.  

Tiszta volt a szívem,
de jöttment voltam és idegen,
aki koldusként jött,
szeretetre éhesen.    

Nincs, ami visszatartson.
 Se jóbarát, se asszony.
 Nincs, aki megsirasson,
 ha holnap már nem leszek itt.     

Nincs búcsúzás,
  nincs búcsúztatás,
  csak vár rám egy újabb állomás.
  Nincs búcsúzás,
  nincs búcsúztatás,
  csak vár rám egy újabb állomás.  

Jót akartam én is,
és ismerted a hitemet,
hogy egy szép napon majd
a falak leomlanak.  

Válaszokra vártam,
és még most sem tartozom sehová.
Mint a homok a szélben,
csak sodródom tovább.    

Nincs, ami visszatartson.
 Se jóbarát, se asszony.
 Nincs, aki megsirasson,
 ha holnap már nem leszek itt.     

Nincs búcsúzás,
  nincs búcsúztatás,
  csak vár rám egy újabb állomás.
  Nincs búcsúzás,
  nincs búcsúztatás,
  csak vár rám egy újabb állomás.    

Ne állj meg soha

Ha magasabbra vágysz, nyugtalan szívvel,
indulj el, ameddig nem késő.
Látványos ugrásra nem számíthatsz már,
de vár rád a következő lépcső.
 Ne állj meg soha. Ne állj meg soha már.
 Ha elindultál – ne állj meg soha már!  

Lesz, aki segít, lesz, aki gátol.
Lesznek, kik az egészet nem értik.
Lesz, ki visszafordul, mert nem elég erős.
És lesz, aki veled marad végig.
 Ne állj meg soha. Ne állj meg soha már.
 Ha elindultál – ne állj meg soha már!  

Bárki megkísért, nézz a tükörbe.
Ne próbálj az lenni, aki nem vagy.
Ha válaszúthoz érsz, jobb egy őszinte ellenség,
mint egy jóbarát, aki holnapra elhagy.
 Ne állj meg soha. Ne állj meg soha már.
 Ez az életed – ne állj meg soha már!