( Kern Andrással közös dalszöveg )  

U-ú bébi,
már hét perce, hogy velem vagy.
Bolond vagyok, érzem,
de folyton kívánlak.
Pa-dib-dub-lab-tu, bébi,
végem van, ha velem vagy.
És hét perce nem szűnik
ez a varázslat.  

Én nem tudom, hogy mi történt.
Vannak őrült dolgok időnként.
Több mint hét perce is lehet,
hogy találkoztam veled,
és a szívem most is ugyanúgy ég.  

U-ú bébi,
már tönkre megyek egészen.
Nem eszem, nem alszom.
Mi ez, nem értem.
Gyere szeress, szeress,
szeress, szeress.
Ez a nyolc perc,
amióta imádlak,
olyan, mint egy álom.
Hogyan csináltad?  

Én nem tudom, hogy mi történt.
Vannak őrült dolgok időnként.
Több mint nyolc perce is lehet,
hogy a szívem csak a tied.
S hogyha meggondoljuk, épp elég rég.  

Én nem tudom, hogy mi történt.
Vannak őrült dolgok időnként.
Kábé kilenc perce lehet,
hogy a szívem csak a tied.
Most már még egy percet kibírunk még.  

U-ú bébi,
ezt még egy percig énekelem,
így lesz ebből ná-ná
tízperces szerelem.
Tízperces szerelem.

( Kern Andrással közös dalszöveg )  

Lövölde tér – ott mindig hideg van.
Lövölde tér – ott mindig álltam a fagyban.
Lövölde tér – ott sosincs nyár, csak ősz, meg tél.
Vagy csak úgy képzelem én  

Hányszor vártalak ott a télben,
volt úgy is, hogy hiába.
Mennyit támasztottam a tökmagos-bódét,
míg jött a troli, de elengedtem s néztem utána.  

Lövölde tér – ott mindig hideg van
és fúj a szél, és nem süt a nap sehonnan.
Lövölde tér – ott sosincs nyár, csak ősz, meg tél.
Vagy csak úgy képzelem én.
Lövölde tér –  köd ül a zugokban,
és fúj a szél a liget felől unottan.
Lövölde tér – ott sosincs nyár. csak ősz. meg tél.
Vagy csak úgy képzelem én.  
Lövölde tér – ott mindig hideg van,
és fúj a szél, és nem süt a nap sehonnan.
Lövölde tér – ott sosincs nyár, csak ősz, meg tél.
Vagy csak úgy képzelem én.
Lövölde tér –  köd ül a zugokban,
és fúj a szél a liget felől unottan.
Lövölde tér – ott sosincs nyár, csak ősz, meg tél.
Vagy csak úgy képzelem én.  

Ma is he arra járok, fázom,
még ha rekkenő július van is.
Érzem a hátamon a régi krombi kabátom.
Meg volt rajtam egy sapka is…tá-rá-tá-tá-tá-tá  

Lövölde tér – ott mindig hideg van,
és fuj a szél, és nem süt a nap sehonnan.
Lövölde tér – ott sosincs nyár, csak ősz, meg tél.
Vagy csak úgy képzelem én.

( Kern Andrással közös dalszöveg )  

Rozoga asztal, roggyant szék,
a padlón pörkölt maradék.
Az étlap étvágyromboló.
Zsírfolt, májfolt, zöldborsó.
Ó-o-o-ó haláli jó.
Hogyha frissensültet kérsz,
az három napja biztos kész,
mégis másfél órát vársz,
és olyan hideg hogy kitör a frász.
Ó-o-o-ó kit tör a frász?  

NODE PINCÉROK NE SIRJATOK,
EZ A TIÉTEK, EZ EGY PINCÉR ROCK.
Ó-Ó-Ó EZ A PINCÉR ROCK.  

Soványan kéred, zsíros lesz,
ha fűszeresen kéred, sótlan lesz.
A krumpliba egy pár fogad beletörik,
de magánügy, hogy ki mit eszik.
Ó-o-o-ó ugye jól esik?
Fizetnél, de várhatod,
míg a számlát végül megkapod.
Én sosem tépem szét magam,
ha plusz egy húszas rajta van.
Ó-o-o-ó úgyis rajta van.  

NODE PINCÉROK, NE SIRJATOK,
EZ A TIÉTEK, EZ EGY PINCÉR ROCK.
Ó-Ó-Ó EZ A PINCÉR ROCK.
Pincér, pincér-rock,
pincér, pincér-rock…  

Nem könnyű, én jól tudom.
Voltam pincér a Balatonon.
Én is így csináltam – miért ne?
Nekem is bőven megérte.
Ó-o-o-ó naná majd nem!
Hagyjuk a fenébe az egészet,
én végül is mindent megértek.
Szitkozódni, káromkodni mire való?
Mindenütt rossz, de máshol se jó.
ó-o-o-ó sehol se jó.  

HÁT PINCÉROK, NE SIRJATOK,
EZ A TIÉTEK EZ EGY PINCÉR ROCK.
Ó-Ó-Ó EZ A PINCÉR ROCK.
HÁT PINCÉROK, NE SIRJATOK,
EZ JATT HELYETT EGY PINCÉR ROCK.
Ó-Ó-Ó EZ A PINCÉR ROCK.    

(Kern Andrással közös dalszöveg)  

Nagyságos asszonyom, hallgasson ide,
Reismann-féle rúzs kell még a retiküljibe.
A nagyságos úrnak nem jók a szivarok.
Én ezen a bukjel-szoknyán mindig elbukok.
Stux maga procc, maga Stux egy szeladon,
és épp olyan nagy lábon él, mint a Salamon.
Meglássa, ez a kövér Kabos még divatba jön.
Mondja kedves Binsensteinné, hol dolgoztat ön?  

Recseg a régi tű.
Talán ez volt a jó.
Persze más a fordulatszám,
de beállítható.  

Bözsi, hogyha így néz rám, én mindjárt röpködök,
mint az a Lindbergh az óceán fölött.
Azt mondják, az Eiffel-torony egy szép nap összedől.
Szerkesztőkém, mit hoznak az orosz helyzetről?
A Weiszné oly titokzatos, akár Afrika.
Na pláne, Hacsek, hogy maga se épp egy Freud Zsiga.
Engem nem érdekel a magas politika,
csak Josephine Baker és a charleston-mánia.  

Recseg a régi tű.
Talán ez volt a jó.
Persze más a fordulatszám,
de beállítható.

(Kern Andrással közös dalszöveg)  

Nézd csak, ott a pult mögött, annak a lánynak milyen szép keze van.
Hogy ő maga milyen, azt nem tudom, mert előttem állnak,
és sajnos túl sokan.
Lehet, hogy szép az arca is, de igazából az most nem érdekel.
Meglehet, hogy az egész jó…de nem láthatok keresztül a tömegen.
Őrület, hogy milyen meleg van itt.
A sok ember kiabál, lökdös, odébb taszít.
Meg kell hülyülni tőlük,
kövérek rondák, és izzadnak mindannyian.
De látod, annak a lánynak a pultban … milyen szép keze van.  

Az is lehet, hogy férje van, ha nem is látok gyűrűt a kezén,
vagy jár csak éppen valakivel… tudod, szívesen meg is kérdezném.
Persze közelebb jutni úgyse lehet, s amíg ilyen tömeg van, ő sem érne rá.
Azért várjunk még. Várj egy kicsit…Ez a rumli most már nem tarthat soká.
Kíváncsi vagyok, milyen lába lehet.
Vannak lányok, akiknek az egész teste nevet.
Vajon ő is ilyen? Vagy szomorú inkább?
De miért is töröm magam…
Talán jobb így, hogy nem tudok semmit…csak annyit…,hogy elég
szép keze van.  

Csak azért várj egy kicsit még, mert tudod jól, milyen ritkaság ma a szép.
Persze az is lehet, ha előjönne a pult mögül, végül is csalódnék.
De még ha tényleg olyan volna is, mint amilyennek én elképzelem,
és nem is járna senkivel – én járok. És ez probléma azt hiszem.
De legalább már láthatnám, milyen.
Én már kiegyeznék, esküszöm, ennyiben.
Egyre nagyobb a meleg, a füst,
és most ő is eltűnt valahogyan.
Igazad van…bolond voltam…menjünk…
keze másnak is van.