Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Mire jó ez a bánatos dal?

Már éltem eleget ahhoz, hogy erős legyek,
és tisztán, szelíden, szépen szeresselek.
Érezzem és értsem a gondolatod.
Ha kell, folytatni tudjam a mozdulatod.
És tudom én, ha engem valami bánt is,
ezután már vigyáznom kell rád is.  

Tudom, hogy érzékeny vagy, ha rossz a napod.
Elrejtőzöl inkább, de nem mutatod.
Vagy mosolyogni próbálsz, de ügyetlenül,
és mindent eltitkolnál, de nem sikerül.
És bármit is kérdezek, nem szólsz,
egy keserű dallamot dúdolsz.
Nem tudom, mit kéne tennem.
Egy perc alatt elkomorul minden.  

Mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Gyere, bújj hozzám.
Mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Többet gondolj rám.
Igazán mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Gyere, bújj hozzám.
Mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Többet gondolj rám.  

Nem bántasz, ha néha én tévedek,
épp csak szavak nélkül érezteted.
És gyakran nem veszem észre, mert bolond vagyok,
hogy mitől változott meg a hangulatod.
De bármit is kérdezek, nem szólsz,
egy szomorú dallamot dúdolsz.
Nem tudom, mit kéne tennem.
Egy perc alatt összetört minden.  

Mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Gyere, bújj hozzám.
Mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Többet gondolj rám.
Igazán mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Gyere, bújj hozzám.
Mire jó, mire jó ez a bánatos dal?
Többet gondolj rám.    

Hozzászólok