Tudod, nem is számolom,
hogy hányféle csapdán, hogy vergődtem át.
Hány gödör alján éreztem,
hogy minden mindegy, innen nincs tovább.
Bele se kezdek elmesélni,
a hétköznapok hogy gázoltak el.
Valahogyan mindig felálltam,
és nem vádoltam senkit semmivel.

Túl vagyok a régi dühös körökön.
Nem akarom tudni, hogy mi van odafönn.
Az se nagyon számít, mi jön idelenn,
csak valahogyan érjen egy kicsi kegyelem.

Érjen már valami új.
Más műsor, másik irány.
Látod, már túl sok a súly.
Több terhet ne pakolj rám.
Nem vagyok szikla.
Nem vagyok gép.

Hogyan igazítod a dolgaid,
én nem tudom, de már nem kérdezem.
Minek is adnál bármit is, ha valamikor úgyis mindent elveszel.
Nem akarom tudni, mi van odafenn.
Csak valahogyan érjen egy kicsi kegyelem.

Érjen már valami új.
Más műsor, másik irány.
Látod, már túl sok a súly.
Több terhet ne pakolj rám.
Nem vagyok szikla.
Nem vagyok gép.