Amikor indultál, tiéd volt minden tér.
Nem tudom, mit hoztál, nem tudom, mit hittél,
nem tudom, mit vártál. Biztosan azt, mint én.
Azután nem volt ott az, amit képzeltél,
amikor érkeztél
ahová érkeztél.

Napokat égettél, utakat próbáltál,
valahogy légy otthon, ahová sodródtál.
Tudod, hogy értelek, jobban is másoknál.
Ugyanitt éppen úgy, ugyanazt jártam már.
Ugyanazt lélegzem,
ugyanazt véreztem.

Mitől is félsz? Akármi jön,
a gödörnél lejjebb már nincs gödör.
Az ég fölött sincs még egebb ég,
amit elérhetnénk.
Jó(x3)
(Yeah),
hogy megvagyunk még.

Mitől is félsz? Akármi jön,
a gödörnél lejjebb már nincs gödör.
Az ég fölött sincs még egebb ég,
amit elérhetnénk.
Jó(x3)
(Yeah),
hogy megvagyunk még.

Akármi volt, akármi jön,
a gödörnél lejjebb már nincs gödör.
Az ég fölött sincs még egebb ég,
amit elérhetnénk.
Jó(x3),
(Yeah).
Megvagyunk még.
(Megvagyunk még.)