Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Nappali altató

Néhány kisgyerek
köveket dobál.
Hiszik is, meg félnek is,
hogy az úthenger megáll.
A másik oldalon,
az áruház előtt,
öregember verset árul,
de nem jönnek vevők.
Egy autó oldalán
egy félmondat fut el:
„Az ördög sosem alszik
(sosem alszik bárkivel…)”

És szól a hangulatrádió.
Mindenki szép, és minden eladó.
Minden álom kézzel fogható.
Csak még egy forduló.
Lebeg a szélben
a nappali altató.

Fényes színpadán
prédikátor áll.
Eget árul, míg legalább földi
megváltást talál.
A zálogház körül
lassú, csöndes bál.
Keserű sor a lélekpultnál
ajánlatra vár.
Mindegy, mit tanult,
és mindegy, mit hisz el,
az ördög sosem alszik –
sosem alszik bárkivel.

És szól a hangulatrádió.
Mindenki szép, és minden eladó.
Minden álom kézzel fogható
és készen kapható.
Lebeg a szélben
a nappali altató.
Lebeg a szélben
a nappali altató.

Hozzászólok