A lány, aki megszólított az utcán,
a nagyváros lánya volt.
Én hívtam magammal, ő velem maradt aznap,
és elvarázsolt.
Kócos volt, és ahogy néztem,
csalódott lehetett talán.
Nem volt szép, de jónak született,
és jó volt hozzám.  

Akkor éppen a padló alatt jártam,
és üvöltöttem szeretetért.
Az ajtókon kívül, a vad oldalon álltam,
és nem tudtam, miért.
Ő átölelt, és azt mondta,
épp ideje, hogy megszelídülj.
Én megmutatom neked, amit sosem láthatsz
egyedül. Egyedül.  

Gyere, gyere, szoríts erősen.
Ébreszd fel a szerelmem.
Gyere, gyere, szoríts erősen.
Nincs gyűlölet a szívemben.
Gyere!  

Néha van, hogy újra leterít
egy hátulról jött támadás,
és gyűlölőm őt is, mert kegyetlen a kedvem,
és nincs célpontom más.
Rám néz, és a szemeiben
csak szeretetet látok én.
Ordítanom kéne, de ő odalép
szorosan mellém.