Ideges, fáradt és éhes a föld.
A csoda késik, vagy nem jön el.
Megint egy nyugtalan évtized,
ami átölel.
És sok mindent összezavar.
Nehéz, hogy tisztának megmaradj.
Sokszor rajtam sem igazodsz el,
de el ne hagyj.  

Nincs másik út.
Vagy ha volna is – késő már.
Hiába indulnék eI,
leragadnék az ajtónál.
Hova lennék,
ha nem volnál?  

Ideges vagyok a jelszavaktól,
unom, hogy kölyöknek nézzenek.
Unom, hogy kis senkik  mérgezzék
a szívemet.
És fájna ha nem értenéd:
minden őrületben vagy, aki vagy –
én csak azért imádkozom,
hogy el ne hagyj.  

Nincs másik út.
Vagy ha volna is – késő már.
Hiába indulnék eI,
leragadnék az ajtónál.
Tudom, hogy nincs másik út
vagy ha volna is – késő már.
Hiába indulnék eI,
leragadnék az ajtónál.
Hova lennék,
ha nem volnál?