(km.: Keresztes Ildikó)

Hajnalban a csönd szorít,
nappal túl sok a zaj.
Este szól a kedvesért
a legszomorúbb dal.
A lelked itt, a szíved ott,
s tudod, ezentúl mindig vársz.
  Zajos az állomás.
  Hosszú, zsúfolt vonatok jönnek
  a városból, amit elhagytál.
  Újabb riadt hajótöröttek
  az ajtóknál.  

Mint kitépett tollakat,
táncoltat a szél.
Távolabb nem sodorhat már
az elveszitettnél.
Otthonról – hazafelé
mennyi utat kell végigjárj…
  Zajos az állomás.
  Hosszú, zsúfolt vonatok jönnek
  a városból, amit elhagytál. .
  Tudtad, akárhol máshol könnyebb.
  És van remény, amíg van kit várj.
  Hosszú, zsúfolt vonatok jönnek
  a városból, amit elhagytál.
  Újabb szelíd hajótöröttek
  az ajtóknál.  

Otthonról hazafelé.
Csak most ne tévedj el.