Tüzel a délután. Tele van az áruház.
Visz a tömeg, s a hangszórókból üvölt rád
egy kitalált sztár.
Törtetők taposnak a sarkadon, kiver a víz,
s az infantilis number one
folyton táncra hív.
Ömlik a falból.
Árad a vízcsapból.
Minden kis résből
csak zuhog rád.  

Nem kapsz mást, örülj, hogy gondolnak rád.
Mit akarsz még?
Hogy mi a neked való,
azt ők tudják.
Sokat megélt, okos, kövér urak
pörgetik a golyót,
és a szám bejön, ha kijön.
Légy boldog. Fogadj szót.
Ömlik a falból.
Árad a vízcsapból.
Csak zuhog rád.
Így van jól.  

Volt az, ami volt, van az, ami van,
lesz az, ami lesz.
Táncold át ezt a rövid időt,
táncold át.
Volt az, ami volt, van az, ami van,
lesz az, ami lesz.
Táncold át ezt a rövid időt,
táncold át.  

Hol az a régi, hol az a bádog dob?
Igazi játék, igazi játék volt.
Ha kölyök lennék,
én esküszöm, sosem nőnék fel.
Tudom, sosem nőnék fel.
Ha kölyök volnék,
én esküszöm, sosem nőnék fel.
Ugyan miért nőnék fel?