Adagio
Még egyszer visszanéznek,
úgy fordulnak a szélnek.
Szó nélkül indulnak el.
Szép otthon volt ez a hely.
Már a színek szakadnak szét.
Nincs több zöld, és nincs több kék.
Át a földeken, ha út nincs.
Áldás nélkül, hogyha Úr sincs.
Láng, füst és kiégett fák.
Sár, vér és fagyott világ.
Nincs más, csak menni tovább.
Nincs idő. Nincs távolság.
Jó a rossz, vagy nem tudom már,
hol az új határ.
Csöndből vagyunk.
Ködből vagyunk.
Csak a győzelem ér.
Belehal, aki él.
Meg se tudja, miért.
Két angyal jött a mélyből.
Két démon szállt az égből.
Már kettő helyet cserélt.
Két másik arcot cserélt.
Áll zavartan mind a négy.
Ki a jóbarát? Ki az ellenség?
Bár egyszer megérteném,
még egy nap megérem én,
a tenger baj a tengerbe száll.
Vagy ha álmodom, lenne vége már…
Hozzászólok