Új – ez valami új, amit rég
szerettem volna érezni már.
Csak túl, túl zavaros még, mintha idegen,
viharos vízre vinne egy hullám.    

 Ne félj.
 Táncolhat már a tenger.
 A felhőkig érhet fel.
 Ne félj, már ez az érzés nem törékeny.
 Csak lebeg, de nem süllyed el.  

Úgy, ahogy parazsat hordoz a szél,
ahogy az úton gördül egy kő,
én úgy vagyok szabad és elveszett egyedül.
Szabad és elveszett, aki felnő.    

 Ne félj.
 Változhat bármi, a reggel
 a válladon ébreszt fel.
 Ne félj, már ez az érzés nem törékeny.
 Csak lebeg, de nem süllyed el.     

  Magasba emelt engem.
  Azt mondta, szelíden szállj.
  Sok mindent megzavart bennem,
  de már vigyáz rám.    

 Ne félj.
 Táncolhat bárhogy a tenger.
 A felhőkig érhet fel.
 Ne félj, már ez az érzés nem törékeny.
 Csak lebeg, de nem süllyed el.
 Ne félj.
 Változhat bármi, a reggel
 a válladon ébreszt fel.
 Ne félj, már ez az érzés nem törékeny.
 Csak lebeg, de nem süllyed el.    

 Nem múlik el.
 Nem tűnik el.
 Nem süllyed el már, ne félj.