Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

A hétköznapok legyenek jók

video

Legyen egy nap gyűlölet,
buta, torz és mély.
A harag üljön ünnepet
vadul, őszintén.
Ami gonosz bennünk van,
szabaduljon el.
Aki máskor ártatlan,
az is rossz legyen.  

Kicsinyesség, kapzsiság,
önző butaság
ereinket lassanként,
mint a méreg, járja át.
A világ is vérezzen
egy-egy ünnepen,
csak az év többi része
legyen másmilyen.    

 A hétköznapok,
 azokból több van, tudod,
 azok legyenek jók,
 kicsit legalább.
 A hétköznapok,
 amiken még túljutok,
 azok legyenek jók
 kicsit legalább.  

Legyen egy rossz éjszaka,
üres és hideg.
Ha van barátod, adjon el,
hogyha van kinek.
Sehová ne érj haza,
míg a gyertya ég.
Legyen egy rossz éjszaka,
csak a többi szép.    

 A hétköznapok,
 azokból több van, tudod,
 azok legyenek jók,
 kicsit legalább.
 A hétköznapok,
 amiken még túljutok,
 azok legyenek jók
 kicsit legalább.    

 A hétköznapok,
 azokból több van, tudod,
 azok legyenek jók,
 kicsit legalább.
 A hétköznapok,
 amiken még túljutok,
 azok legyenek jók
 kicsit legalább.

  1. Lexi:
    2008 március 3

    Kedvenc zeném, kedvenc szövegem…mi kell még több? Kedvenc koncertjeim is ezek. Jó, hogy Te is szereted.
    Sokat adtál, de még van benned és ezt is várom, kérem!
    Szép hétköznapokat Neked is !

  2. Szabolcsi Tamás:
    2009 március 11

    Kedves Attila!
    Úgy gondolom ez a szöveged több embert érintett, érint és fog megérinteni, mint hinnéd! Ezt az érzésvilágot magukénak érezhetik azok, akiknek már elegük van a „muszáj-ünnepekből”, amikor mosolyogni kell – ha tetszik, ha nem. Az erőltetett jókedvet és kényszermosolyokat meghagyom másoknak inkább… Valahogy én is így vagyok vele jó ideje: örömmel csinálok egy hétköznapból ünnepet!
    Köszönöm, hogy ezekhez az ünnepekhez akarva-akaratlanul Te is hozzájárulsz a gondolataiddal 🙂
    Tamás

  3. Szabó Misi:
    2010 március 24

    Egy csomó szövegedet olvastam ma el. Dallal is sokat ismerek, érdekes volt így csöndben is elolvasni. Kedvencem a TRB (RB), kár, hogy ezt a számot nem játsszák, pedig a zenéje is remekmű!
    Én szeretem az ünnepeket. Miért lennének az ünnepek eröltetettek, hisz azokkal vagyok, akik fontosak. De mi mást kívánhatnék :
    A hétköznapok,
    amiken még túljutok,
    azok legyenek jók
    kicsit legalább!

  4. hat:
    2010 március 25

    Kedves Misi!

    Igen, én is szeretem az együtt, szépen megélt ünnepeket. Csak mintha ezeket kezdenénk elveszíteni, vagy talán a képességünket kezdjük elveszíteni, hogy ezeket a napokat szépen, együtt éljük meg.
    Sok a kényszer, a képmutatás, a hazug emelkedettség – vagy az emelkedett hazugság.
    Karácsonykor például látványosan szeretjük azokat is, akikre egész évben egy gondolatot sem áldozunk. Nőnapon demonstráljuk azt a tiszteletet, amit máskor soha nem adunk meg a nőknek. Vég néálkül sorolhatnánk a példákat.
    Mennyivel jobb lenne, ha a haragnak, a gyűlöletnek, az aljasságnak stb. lenne egy napja az évben, tomboljon mind ezerrel, aztán egy évig legyen megint normális a létezésünk.

Hozzászólok