Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Hűvös, bűvös, bűnös

Mama, nézd! Én nem értem.
Begőzöltem, de egészen.
Nem tehetek róla, tudod jól.
Ez nem egy tánc. Ez rock and roll.  

Eladtam mindenemet,
és kölcsön kértem a pénzedet.
Elindultam a bolt felé.
Gitárt vettem, a fene belé.  

Hogyha engem kérdezel,
ott rontottam végleg el.
Attól kezdve egy vonat után
futottam, várva, hátha megáll.  

Hittem, hogy felvesz előbb-utóbb,
aztán „gúdbáj Csikágó, minden jót!”
Ne, ne, ne, ne, ne bánts, kérlek,
ha odafönn látod, most hogy élek.    

 Hűvös, bűvös, bűnös rock and roll.
 Csak néhány napra vett ki a mocsokból.
 Ígért mindent, házat, kocsit és nőt.
 Add, hogy a fiam ne ismerje őt!
 Hűvös, bűvös, bűnös rock and roll.
 Csak néhány napra vett ki a mocsokból.
 Ígért mindent, házat, kocsit és nőt.
 Add, hogy a fiam ne ismerje őt!

  1. rockband fan:
    2010 december 19

    rohadt jó zene

Hozzászólok