Buta pillangó, ahogy nézem a táncaid,
az az állandó nyugalom.
Milyen ajándék, hogy itt maradtál,
ilyen köddel gyilkoló napokon?  

Buta pillangó, be ne csapjanak szárnyaid,
ha az ég felé menekülsz.
Nagyon szeretném, ha megmaradnál.
Hogyha biztosan tudnám, hazakerülsz.    

 Én is mennék már hazafelé.
 Messze repülnék, ha a föld engedné.
 Magas hegyeken át, a felhők közé
 vinne a szívem, ha a föld elengedné.  

Buta pillangó, ez az október becsap.
Azt hazudja még, hogy süt a nap,
de a csapda áll, és belefagyunk,
ha mindent elhiszünk, és maradunk.  

Buta pillangó, jó, hogy törékeny szárnyaid
kis időre még láthatom.
Nagyon szeretném, ha megmaradnál.
Ha még egymást álmodnánk valamikor.    

 Én is mennék már hazafelé.
 Messze repülnék, ha a föld engedné.
 Magas hegyeken át, a felhők közé
 vinne a szívem, ha a föld elengedné.