Még nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel.
A holnap még olyan szörnyen messze van.
Az országút a lábam alatt és fölöttem az ég.
Ez a két dolog, amit tudok biztosan.  

Nem számít az, hogy hol ér a holnap reggel.
A városok jó ismerőseim.
És mindig van egy jó barátom és néhány szerelmem,
és egy-két dal a gitárom húrjain.  

A nagy folyók mind elérik a tengert.
Az álmaim velük futnak tovább.
Úgy szeretném, ha gyors lehetnék én is, mint a szél,
és az otthonom lehetne a nagyvilág.  

Egy napon majd megérkeznék hozzád,
ha hét határ húzódna is közöttünk.
Úgy fogadnál, mintha én lennék, akit sok, sok éve vársz…
Milyen kár, hogy nem erre születtünk,  

és nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel,
s a holnap még olyan szörnyen messze van.
Az országút a lábam alatt és fölöttem az ég.
Ez a két dolog, amit tudok biztosan.