Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Füstös éjszaka blues

Az ajtón belép és a helységen átsöpör.
Akit megérint, megéget, és egy perc alatt összetör.
Ne locsogj annyit, fiú, és vigyázz, hogy hova nyúlsz.
És közben szól a zongorán a füstös éjszaka blues.  

És jön a love you.
Yes I love you.
És jön a need you.
Yes I need you.
És jön a miss you.
Yes I miss you.
Mi lesz már?  

Áldozatra éhes, már tépne is szét.
Mutasd, mennyi tűz van benned. Ó, ez a beszéd!
Nyílik a csapda, magához húz.
Fogadunk pár dolgot te is tanulsz,
miközben szól egy lemezen a Füstös éjszaka blues.  

És jön a love you.
Yes I love you.
És jön a need you.
Yes I need you.
És jön a miss you.
Yes I miss you.
Mi lesz már?  

A hajnal, ha érkezik már, egyedül talál.
Maradék parfüm a párnán és pár sor egy cédulán:
„Ne keress így volt a jó, sok bajtól megszabadulsz”
Agyamban lüktet és fáj a Füstös éjszaka blues.  

Ez volt a love you.
Yes I love you.
Annyi a need you.
Yes I need you.
Most jön a miss you.
Yes I miss you.
Milyen kár!

Hozzászólok