Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Ha megérint a blues

A régi kocsmába lementem,
de már nem ismertem senkit sem.
Magányos asztalhoz leültem.
Szeretnék bárkit, csak szeressen.
 Ha megérint a blues,
 még nem jelenti azt, hogy szomorú vagy.
 Hogyha megérint a blues,
 nem jelenti azt, hogy szomorú vagy.  

Sokáig jártam a vadonban,
és félig életben maradtam.
Legyen egy ágyam egy sarokban,
a többi úgy mindegy, ahogy van.
 Ha megérint a blues,
 még nem jelenti azt, hogy szomorú vagy.
 Hogyha megérint a blues,
 nem jelenti azt, hogy szomorú vagy.  

Megyünk a kórházba, ahogy kell,
a nem is látható sebekkel.
A doktorok rajtunk tanulnak,
mi játszunk gyógyszereket magunknak.
 Ha megérint a blues,
 még nem jelenti azt, hogy szomorú vagy.
 Hogyha megérint a blues,
 nem jelenti azt, hogy szomorú vagy.

Hozzászólok