Úgy döntöttem, vége,
és kiléptem az ajtón.
Nem is ébresztettem fel.
Hogy átkozhat most, képzeld el!
Visszanézve látnám
hogy ott sir most a párnán,
de nem volna ,jobb úgy.
Minden harag rég elmúlt,
és a lázas ember felgyógyult.
Szabad levegőt szívok végre már.
Gyere, szembe’ van épp egy jó kis bár.
Csak a lényeget mondom el…  

Márványlépcsőn jártam
egy gazdag, furcsa házban.
Vakított a fény.
Ha látnád, beleszédülnél,
és idegen lennél úgy, mint én.
Érted abból is, ahogyan néznek rád.
Érzed magad is, ha ugyan nem mondják.
Kilógsz a képből. Egy arc vagy a mélyből,
és nem lehetsz igazán jó,
és belátod élből,
hogy sose leszel odavaló.  

Jobb láb a bal cipőben.
Képzeld el,
milyen érzés, ha rossz időben
vagyunk rossz helyen.
Bal láb a jobb cipőben.
Úgy hiszem,
sok őrület nem nyerő,
de kevés volt-ilyen.  

Kezdetben még jó volt.
Egy új kaland, egy hóbort,
hogy ellopott egy nő.
Nem tudtam, hogy hálót sző.
Nem volt rossz a látvány,
és ő sem volt egy sárkány,
csak egy másik földön él,
ahol más agy kell és másik vér,
és a látszat fontosabb mindennél.
Ahol idegen volnál úgy, mint én,
és ha alkalom jönne, elszöknél.
Mit keresek itt, és hogy kerülök ide?
Mi a fene dolgom van?
Megpróbáltam találni egy választ.
Nem tudtam.  

Jobb láb a bal cipőben.
Képzeld el,
milyen érzés ha rossz időben
vagyunk rossz helyen.
Bal láb a jobb cipőben.
Úgy hiszem,
sok őrület nem nyerő,
de kevés volt ilyen.
Jobb láb a bal cipőben.
Gondolj bele.
Azon kívül, hogy sehogy se jó,
semmi baj nincs vele.
Bal láb a jobb cipőben.
Láthatod,
milyen szédült egy állapot,
de semmi baj. Itt vagyok.  

Adj még egy cigarettát…