Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Majd játszom, mikor érzem

Olyan sok, amit látnom kéne még,
és olyan sok, amit újra megnéznék.
Azt mondták, ha nincs baj, sose állj meg útközben,
és most hiányzik, ami elfutott mellettem.  

Barátom, kicsit elfáradtam már,
és a rock and roll – az is tévedés talán.
A jövőbe látni nem tudok, de hátha így lesz jó.
Most sokáig ez a dal lesz az utolsó.  

Majd játszom, mikor érzem,
és tanítom a fiam,
ne úgy éljen, ahogy éltem,
ne is vegyen túl komolyan.
Vagy mindig bolond voltam,
vagy bolond lett a világ.
Tudod, adtam, amit kaptam.
Aki őrzi, adja tovább.    

 Volt néhány év,
 mikor együtt voltam veled.
 Hogy te is velem voltál?
 Nem baj, ha úgy hiszed.  

Majd játszom, mikor érzem,
és tanítom a fiam,
ne úgy éljen, ahogy éltem,
ne is vegyen túl komolyan.
Vagy mindig bolond voltam,
vagy bolond lett a világ.
Tudod, adtam, amit kaptam.
Aki őrzi, adja tovább.  
Majd játszom, mikor érzem.
Majd játszom, mikor érzem, hogy kell… 

Hozzászólok