Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Megint egy éjszaka nem adott senkit

Fénytelen tükör. Túl sok árnyék.
Ócska pult előtt ócska bárszék.
Ócska szálloda. Ócska város.
Nem ez az egyetlen.  

 

Száll a füstben és fogy a zajban,
mégsem múlik el, ami baj van.
Kézen itt se fog, aki nincsen.
Hiába képzeltem.  

 

Még egy éjszaka nem adott senkit.
Áztatott csak hajnalig.
Megint egy éjszaka nem adott senkit.
Mégse jó, hogy nem vagy itt.  

 

Pusztuló helyek.
Ami mégsem, az drága vagy hideg.
Hova menjek, hogy megtaláljalak,
hogyha néha szükségem volna rád?  

 

Olcsó mondatok ócska dalban.
Mit kerestem itt? Mit akartam?
Kézen úgyse fog, aki nincsen.
Mindegy, miért van így.  

 

Még egy éjszaka nem adott senkit.
Áztatott csak hajnalig.
Megint egy éjszaka nem adott senkit.
Mégse jó, hogy nem vagy itt.
Megint egy éjszaka nem adott senkit.
Elbutít vagy elvadít.
Megint egy éjszaka nem adott senkit.
Nem segít, hogy nem vagy itt már.

Hozzászólok