Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Csillaga hívja

Nővéred üzeni, hogy nem megy többé haza.
Küldd el a dolgait, majd megírja, hogy hova.
Azt mondta, szeret és tudja, hogy te érted.
Meghal, ha úgy él, mint egy láncra kötött kutya.
Nem tudja még, milyen útra fordul.
Az a lényeg, hogy végre mozdul.
Élet várja az álmokon túl.
Kiszabadul.  

Csillaga hívja.
Szabadon száll.
Így jó.
Csillaga hívja.
Szabadon száll.  

Lehet, hogy messze megy, és nem jön vissza soha.
Valami történik, és ez már több mint csoda.
Kinyílt az ajtó és letörtek a zárak.
Felnőtt, és nem lesz többé széltől óvott baba.
Nem tudja még, milyen útra fordul.
Az a lényeg, hogy végre mozdul.
Élet várja az álmokon túl
Kiszabadul.  

Csillaga hívja.
Szabadon száll.
Így jó.
Csillaga hívja.
Szabadon száll.

Egy döglött év

Elmúlt egy év, és a nagy jövés-menésben
pár dolog elveszett.
Lehetett volna jobb, mint ahogy hittük,
láthatod, mégse lett.
 Nem tudom, hol vagy.
Elmegyek hozzád.
Veszünk egy bort, aztán leülünk a téren.
Olyan rég nem láttalak már.
Rossz napok jöttek és elkerültük egymást.
Ma is bánt, hogy elmaradtál.  

Testvérek leszünk Úgy ahogyan régen.
Testvérek leszünk.  Mindenféleképpen.
Felejtsük el hogy volt egy döglött év.
Testvérek leszünk. Úgy ahogyan régen.
Testvérek leszünk. Mindenféleképp.
Felejtsük el, hogy volt egy döglött év.  

Mi volt és hogy volt, mind megdumáljuk sorra.
Kit és merre vitt el a szél?
Csináljunk úgy, mintha most is tavaly volna.
Mintha te is a régi lennél.

Elég a harcból

Nem mondhattad rólam,
hogy bármit feladnék,
de kevés könnyű nap volt.
Hitem régen elvették.
Csak álltam a falnál.
Jöttek mindenfelől,
de félni nem láttál.
Pedig volt már mitől.  

Elég volt, elég a harcból.
Én már megbékülnék,
de mindig van egy újabb cowboy,
aki szerint nincs vége még.
Aki megint megnézné,
milyen színű a vérem.
Így próbál szerencsét.  

Elég volt a háborúkból.
Mondd, ha látod, mire jók.
Te vagy a tét.
Győzelem nincsen.
Nem is ér ennyi szót.  

Elég volt. Elég a harcból.
Csak az őrült a hős.
De mindig van egy újabb cowboy,
aki szerint ő az erős,
aki megint megnézné,
milyen színű a vérem,
és elhiszi, hogy győz.

Érezz úgy

A nyomaim a szürke hóban.
Egy ideig itt is voltam.
És keresem, de nincs remény,
hogy hova tűnt a szerencsém.  

A napokat általában
a csillagos ágyban vártam.
És lehetett az is véletlen,
hogy itt se volt, aki szeressen.  

Ugyanaz mindig.
És ugyanazért.
Ötezer éves múltam.
Mit ígérhetsz még?  

Érezz úgy, hogy érezzem.
Ölelésed égessen.
És ha nem vagy, ne is létezzem.
Biztos úgy se lehetsz.
Még akkor sem.  

Mert jöhet egy ócska reggel,
és kiderül, hogy értelmetlen.
És küldi jeleim a messzi ég.
És megölnélek, ha maradnék.  

Ugyanaz mindig.
És ugyanazért.
Ötezer éves múltam.
Mondd, mit adhatsz még?  

Érezz úgy, hogy érezzem.
Ölelésed égessen.
És ha nem vagy, ne is létezzem.
Biztos úgy se lehetsz.
Még akkor sem.

Észnél legyél

Mint a gáz, árad felénk,
mindent elborít a növekvő sötét.
Arctalan világ
ül most orgiát.
Hé! Te! Válj köddé,
bárki leshet rád!
Nála van a kés.  

Pusztító játék folyik.
Véres szabadság, csikágó van itt.
Tranzit banditák,
gengek, maffiák.
Hé! Te! Szívódj fel!
Ne játszd az ostobát.  

Észnél legyél! Észnél legyél!
Ne láss, és tartsd a szád!  

Símaszkban vagy csuklyák alatt
vérre maszturbál a felszított harag.
Mindenféle bősz
hátsóudvari hős,
patkány-tanítvány
csordában erős.  

Észnél legyél! Észnél legyél!
Ne láss, és tartsd a szád!

Fagyott világ

Hideg az éjszaka. Esik a hó.
Odakint nem menekülsz.
Nyitom az ajtót. Gyere, itt jó.
Idebenn pattog a tűz.
 Fehér fegyverek játszanak veled.
 Háború a tél.
 Voltak szép napok. Voltak ünnepek.
 Kicsit elkéstél.
  Így csak gondoltam rád.
  Bárcsak mindig tudnád!
  Érted öltözött fel
  ez a fagyott világ.  

Maradt bor, maradt némi kenyér.
Álmot gyújt a gyertyaláng.
Aludj az ágyban, a földön majd én.
Csak kívánj jóéjszakát!
 Odakinn a szél újabb harcba kezd.
 Hosszú még a tél.
 Voltak szép napok. Voltak ünnepek.
 Kár, hogy nem jöttél.
  Mindig gondoltam rád.
  Bárcsak mindig tudnád!
  Érted öltözött fel
  ez a fagyott világ.
  Fagyott világ.  

Hideg az éjszaka. Esik a hó.
Odakint nem menekülsz.
Nyitom az ajtót. Gyere, itt jó.
Idebenn lobog a tűz.
 Fehér fegyverek támadnak neked.
 Háború a tél.
 Voltak szép napok. Voltak ünnepek.
 Jó, hogy eljöttél.
  Mindig gondoltam rád.
  Bárcsak mindig tudnád!
  Érted öltözött fel
  ez a fagyott világ.
  Fagyott világ.

Hajsza a tűzzel

Vörös az ég. Valami ég.
Valaki rám kiabál: Fuss, amíg lehet még!
A füst vakít, szememre dől.
Nem tudom, merre a híd. Futok a tűz elől.  

Nézd, a torkom beleszakad,
de nem hallja senki a hangomat.
Valaki suttog a szélben:
Kicsi és gyenge vagy.  

Hajsza a tűzzel.
A démon szabadult el.
Hajsza a tűzzel.
Sose lesz vége már.  

Vörös az ég. A város ég,
vagy már a fél világ. És ki tudja, mi jöhet még.
Halálmadár sikít velem.
Tudod, hogy nincs hova fuss. Megöl a félelem.

Itt és most

Csak az itt. Csak a most.
A máskor, a máshol nincsen.
Milyen isten képes rá,
hogy kétszer is elveszítsen?
Hagyjon el. Hagyjon így.
Ne büntessen, hogy higgyem.
Tegye most, ha gondol rám,
de holnap már ne segítsen.  

Hagyjon el. Hagyjon így.
Ne áltasson, hogy szeret.
A kezem rég nem fogja már.
Panaszkodnom sincs kinek.
Nem érdekel, mit ígér,
és nem érdekel a holnap.
Csak az itt. Csak a most.
A harangok másért szólnak.  

Most kell árts, vagy most kell érts.
Most kell gyűlölj, vagy most kell félts.
Figyelj rám itt és most – hogy el ne késs!
Most kell árts, vagy most kell érts.
Most kell gyűlölj, vagy most kell félts.
Törődj velem itt és most – hogy el ne késs!

Video

Jelek a mélyből

Hogyha könyvet írnék,
néhány oldalnál,
félek, el se hinnéd,
amit olvasnál.
Nem volna lányregény.
Se napfény, se szivárvány.
Az élet atomkemény,
és én azt írnám.  

Benne volna minden,
ahogy láttam, úgy.
A vad idők, amik voltak. 
Az összes mocskos út.
Hangok, jelek a mélyből.
Egy másfajta igazság.
Mielőtt minden eldől,
ismerj legalább.  

Senkifia vagyok.
Élek, ahogy tudok.
Hosszú sztori az enyém.
Senkifia vagyok.
Élek, ahogy tudok,
az átkozottak szigetén.  

Vad idők, vad dolgok.
Fillérháborúk.
Mennyi mocskos nap volt.
Mennyi mocskos út.
Hangok, jelek a mélyből.
Egy másféle igazság.
Ha más nem is tudhat erről,
te tudd legalább.  

Senkifia vagyok.
Élek, ahogy tudok.
Hosszú sztori az enyém.
Senkifia vagyok.
Élek, ahogy tudok,
az átkozottak szigetén.

Kikapcsolok

Estére nagyon berúgok,
és semmi nem érdekel.
Kitartok, amíg a pénzem,
és alszom majd, hogyha akad kivel.
Másképp már nagyon gyűlölném magam.
Minden olyan kilátástalan.  

Kikapcsolok.
Ami van, az nem állapot.
Lehetne jobb,
legalább egy elátkozott
napon.  

Túl egy újabb rabszolga héten
ellennék akárkivel.
Hívhatna maga az ördög,
azt se bánnám, csak bolond legyen.
Másképp már nagyon gyűlölném magam.
Minden olyan félgusztustalan.  

Ma kikapcsolok.
Ami van, az nem állapot.
Csak egy napot
higgyem azt, hogy szabad vagyok.
Kikapcsolok.
Bármi is van, te is tudod,
hogy lehetne jobb.
Legalább egy elátkozott
napon.

Kísértetek órája

Kinn a sötétben üvölt a szél.
Benn a huzatban lebben a láng.
Fenn a tetőn a bagoly már harmadszor kiált.
Csak most bajt ne hozzon ránk.  

Ablak csapódik, bevág a hideg.
Ajtó nyikordul, csörren a lánc.
Korhadt falépcső sokmázsás léptektől recseg.
Mindjárt kezdődik a tánc.  

Rám tör az éjfél. Uram, segíts!
Rám ront az éjfél. Gyere, segíts!  

Mi ez a zaj? Mi ez a lárma?
Mi ez a zaj? Tombol a bál.
Mi ez a zaj? A rock and roll szelleme jár.  

És a vámpír a sírjából kikel.
Újabb menyasszonyt vadászna már.
Poros csontvázak zörögnek, forognak elő.
Visszapörög az idő.  

Mi ez a zaj? Mi ez a lárma?
Mi ez a zaj? Tombol a bál.
Mi ez a zaj?

A rock and roll szelleme jár.

Koldusdal

A pénz beszél, a kutya meg ugat.
Aki nem bolond, maradjon veszteg.
Szép idők. Mindenki szabad.
Mindenkit kutyába vesznek.
Olcsó voltam tegnap is,
ma még olcsóbb vagyok.
Értetlen és tudatlan és kiszolgáltatott.  

A pénz beszél, a karaván halad.
A falból is hazugság árad.
Szép idők. Mindent szabad.
Ha gyenge vagy, fogd be a szádat.
Olcsó voltál tegnap is,
ma még olcsóbb leszel.
Én és te és mindenki,
egy hatalmi játék részei.  

Koldusdal – téren és utcán.
Lenn és fenn – ugyanúgy szól.
Koldusdal – tör fel a listán.
Koldusdal – tanuld meg jól.  

A pénz beszél, és nincsen szaga.
Itt valami csendesen bűzlik.
Szép idők. Hova megy haza az ember,
ha innen elűzik?
Olcsók voltunk te nap is, ma olcsóbbak leszünk.
Én és te és mindenki  egy hatalmi játék részei.  

Koldusdal – ez most a király.
Mindenhol – üvöltve szól.
Koldusdal – tarol a listán.
Koldusdal – tanuld meg jól.

Koldusország kölyke

Nincs ahová menjek.
Nem tudom, mi lesz.
Kitagadva, szélnek eresztve,
milyen élet ez?
Évekig gyötörtek
a hülye iskolák.
Mihez kezdjek, ha esélyem nincsen,
azt nem tanították.
Az utca legalább arra nevelt,
hogy ne féljek semmitől.
Minden áldott nap ugyanaz a játszma
kezdődik elölről.  

Adj erőt, hogyha nem sok van.
Emelj fel, hogyha elbuktam.
Adj időt, csak hogy megszokjam,
nem vagyok egymagam.  

Eladó itt minden.
Mélyen ár alatt.
Csöndes kutya is megvadulhat,
ha éhesen marad.
Koldusország kölyke,
mint az állatok,
kitaszítva, szélnek eresztve,
ma itt, holnap ott,
szabad vagyok. Szabad préda.
Megérzik messziről.
Minden áldott nap ugyanaz a hajsza
kezdődik elölről.  

Adj erőt, hogyha nem sok van!
Emelj fel, hogyha elbuktam!
Adj időt, csak hogy megszokjam,
nem vagyok egymagam!

Könnyű szívvel

Sosem volt mit vesztenem, hát szabad vagyok.
Gonosz istent nem hiszek, a jónak meg majd
megbocsátom végül valahogy,
hogy annyiszor megátkoztam.  

Megleszek, míg megvagyok, minden ég alatt.
Mit számít, hogy itt vagy ott?
Elüldöz az egyik hely, a másik befogad.
De nem hozza, hogy változzam.  

Mi jön még? Mi jön?
Mi jön még? Mi jön?  

Könnyű szívvel várom akármi, akármi lesz.
Könnyű szívvel – látod, így vagyok fölösleges.
Nagyon szeress.
Vagy hadd menjek el
könnyű szívvel. 
Tiszta szívvel. 

Senkihez se tartozom. Nincs is gondja rám.
A nagy titkokat nem tudom.
Nem volt, aki megsegített volna igazán.
Ha mégis volt, én nem tudtam.  

Mi jön még? Mi jön?
Mi jön még? Mi jön?  

Könnyű szívvel várom akármi, akármi lesz.
Könnyű szívvel – látod, így vagyok fölösleges.
Nagyon szeress.
Vagy hadd menjek el
könnyű szívvel.
Könnyű szívvel várom akármi, akármi lesz.
Könnyű szívvel – látod, így vagyok fölösleges.
Nagyon szeress.
Vagy hadd menjek el
könnyű szívvel.

Kurva vagy angyal

Őrült volt.
Mindig változó.
Mindig másképp jó.
Néha már
nem is értették,
akik elvitték.
Csupa tűz és jég. Csupa ellentét.
Néha csúnya, néha álomszép.

Van, akinek kurva volt.
Van, akinek angyal.
Ha megzuhantam, felkarolt.
Úgy ahogy a bajban kell.

Álmait mindig elhitte.
Ugyanúgy, mint én.
Úgy hiszem,
ha újra eljönne,
jobban őrizném.
Csupa tűz és jég. Csupa ellentét.
A legerősebb volt a legőszintébb.

Van, akinek kurva volt.
Van, akinek angyal.
Ha megzuhantam, felkarolt.
Úgy, ahogy a bajban kell.

Lányok feketében

Lányok feketében. Jönnek a városból.
Jönnek, mint a szélvész. Tűnj el az útjukból.
Ha megtalálnak, bajt hoznak csak rád.
Ha nem vigyázol, megfojtanak. Gyilkos társaság.  

Lányok feketében. Jönnek a városból.
Bújj el. Szedd a lábad. Úgysem járhatsz jól.
Meg ne szédülj, túl ne becsüld magad.
Csak egy közülük ha nekivadul, kő kövön nem marad.  

Egyik se tudja, mikor elég.
Egyik se látja, ha közel a vég.
Egyik sem érti: a többi is ott van még.  

Lányok feketében. Jönnek a városból.
Jönnek, mint az árvíz, az égből, a föld alól.
Ha megtalálnak, bajt hoznak csak rád.
Érintésük villámcsapás, és kénköves pokol az ágy.  

Egyik se tudja, mikor elég.
Egyik se látja, ha közel a vég.
Egyik sem érti: a többi is ott van még.
És mindegyik szép.
Egyik se tudja, mikor elég.
Egyik se látja, ha közel a vég.
Egyik sem érti, hogy mindet szeretnéd,
ha addig is élsz.

Ne a pénz

Rabolni nem tudok és nem akarok.
Koldulni, kérni – büszke vagyok.
Ha nem telik rá, nem eszem két napig,
de ha nincs hova menned,
én nem hagylak itt.

Sokáig vártam, hogy észre vedd,
ez nem olyan harc, ami vérre megy.
Ha nekem a jobb, neked is kérek egy sört,
és elmúlik úgyis, ami összetört.  

Nem a pénz, a pénz, a pénz
dönti el, hogy mennyit érsz.
Ne a pénz mondja meg, merre mész.
Rontson el
bármi más,
soha ne a pénz.  

Délelőtt gyógyítom az éjszakát.
A sorsomra bízom a délutánt.
Az este, ha jó, úgyis hoz valakit,
de ha nincs hova menned,
én nem hagylak itt.

Keserűbb lettem, de nem butább.
Nincs olyan pont, ahol nincs tovább.
Megtörhet minden, ami létezik,
de ha nincs hova menned,
én nem hagylak itt.  

Nem a pénz, a pénz, a pénz
dönti el, hogy mennyit érsz.
Ne a pénz mondja meg, merre mész.
Rontson el bármi más,
soha ne a pénz!
Nem a pénz mondja meg, mennyit érsz.
Nem a pénz dönti el, mennyit érsz.
Ne a pénz mondja meg, merre mész.
Rontson el, ami kell,
de soha ne a pénz!

Nem vagyok eladó

Tiszta szívből lennék valakié,
de nem égi, se földi hatalomé.
Az megtör vagy megvesz. Sose tud mást.
Elvehet mindent, ha megaláz,
de nem az övé a szívem.
Érthetne már.
Nem az övé a szívem. Nem!
Akármit kínál.  

Én nem vagyok eladó.
Nem vagyok eladó.
Kurva van elég.
Én nem vagyok eladó.
Így nekem jó.  

Úgy vagyok, mint bárki, aki él.
Rosszabb is, jobb is a többinél.
Akinek kellek, elfogad így,
de elveszít végleg, ha kényszerít.
Nem az övé a szívem.
Jól tudja már.
Nem az övé a szívem. Nem!
Akármit kínál.  

Én nem vagyok eladó.
Nem vagyok eladó.
Kurva van elég.
Én nem vagyok eladó.
Így nekem jó.

Nézd végig te is

A környéken mocskos a hajnal
és hosszú és mindig hideg.
Az hogy van, hogy túl nagy a város,
de nincs helye mindenkinek?
A koldus tépi hangszerét.
Nincs amit adjak.
Ne kérdezd, mi történhet még.
Sötét az ablak.  

Nézd végig te is,
hogy vadul el a nyomor az utcán.
Nézd végig te is.
Mit érdemel, aki megmarad tisztán?
Nézd végig te is.  

A legolcsóbb kocsmában állunk.
A legsűrűbb füst vesz körül.
Az hogy van, hogy nem lehet másképp?
Hogy mindig csak így sikerül?
Kívánom, bárcsak rossz lennél.
Egyszerűbb volna.
Egy reggel úgy indulnék el,
hogy nem jövök vissza.  

Nézd végig te is,
hogy vadul el a nyomor az utcán.
Nézd végig te is.
Mit érdemel, aki megmarad tisztán?
Nézd végig te is.
Miben hiszel, hogyha nem tudod, mit várj?
Nézd végig te is.

Nincs levegő

Zúz a prés.
Tapos a henger, és
nyakamon ott a kés.
Tetű az egész.
Nem vagyok senkinek senkije.
Nincs, aki védene.
Rohadtul nehéz.  

A szemétdombon a kakas az úr.
Övé a kelő nap.
Ha ördög lennék, azt mondanám,
te is az enyém vagy.  

Nincs, nincs levegő!
Mocskos az idő.
Mondd meg, ki nyerő.
Én vagy te vagy ő?  

Gyűlölöm,
amihez nincs közöm,
pedig csak – esküszöm –
becsapom magam.
Úgy vagyok,
akár az állatok.
Szeretni volna jobb.
De kit és hogyan?  

A szemétdombon a kakas az úr.
Övé a kelő nap.
Ha ördög lennék, azt mondanám,
te is az enyém vagy.  

Nincs, nincs levegő!
Mocskos az idő.
Mondd meg, ki nyerő.
Én vagy te vagy ő?