Egy kicsit bővebben arról, miért és hogyan hoztam létre az Összetartozunk közös éneklést. Összetartozásaim Eszményi Viktóriával és Heilig Gáborral. Összetartozó dalok lemezeken át. Közben egy történet arról, hogy az ember érdekes állapotban is menne még tovább és tovább, de hová…

Bojtorján és vidéke. Amikor először (és utoljára) kaptak hazugságon, de az életünk csupa szimbólum. Némi jókedvvel, még ha gonosz is az év. Mert összetartozunk – és bizony van utóélet. Gondolta a fene, de azért besegítettem én is.

Country és vidéke, ahol egyszer nemzetközileg beleférünk a cimbalomba is. Empátia és történelem – továbbá mennyire őszinte egy dalszövegíró? Ebben a folytatásban lesz egy kis megfojtatásom is.

A keserűlapu csavargásai, ahogy Amerika beköltözik a nyolcadik kerület országrészeibe. A lusta folyó találkozása a színésznővel, de a visszanézés óvatosságra int.

Nem mind arany, ami rémlik. Köves utak, de ha úgy tetszik road-ok.

Zenék és történetek könnyed évkezdő hangulatban, helyenként kiskorúaknak nem ajánlott.

Továbbra is a Piramis feloszlása körüli történések, új hullám, Bauhaus, Piramis +, a gyűjtők lemeze.

A romlás jelei, szakadás. Piramis mínusz, Piramis plusz. Plusz Korál, plusz Bojtorján.

Erotika durván félbeszakítva. Mint akit felkapott egy hullám – viharok, csendes vizek, nem várt kikötő, ahol már a razziázó akciócsoport is zavarba tud jönni.

Csaló emlékezet. Pezsgés a rock színpadain, dübörgő vidék. Osztódással szaporodás, ami a maga módján még több erotika.

Piramis. Név és névrokon. A nagy buli és némi erotika..

Piramis. Idõk, lemezek, történetek a nagy buli elõtt.

„Csapzott madár, a levegőben

meg nem tartja már a szíve sem.

Süllyedt lassan, előttem földet ért.

Lehunyt szemmel csak világot cserélt.”

A fénylõ piramisok árnyékában névtelenül. Karácsonyi ajándék, a kamaszkori lázadástól a felnõtté válásig. Végre nagylemezek, elindul a még sosem volt és megismételhetetlen.

A Magyar Néphadsereg kapitulál, bár a svájci török hastáncosnõ beizzítja a kémelhárítást. Szalvéta-gate. Készülõdik az ókori Egyiptom, félig-meddig Varsóban, ahol nem csak a Somló veszett el.

Képzelt riport: a rock megtermékenyítõ hatása. Skorpió marta Svejk. Csönd, de azért zene, mert az igazi muzsikusok szerint a csönd is zene.

A Taurus utáni üresség. Syrius. Radics Béla és az Alligátor. Útkeresés, készülõdés. Charlie elõször.

Kaland és harc a bika jegyében. Világsztárral a Kisstadionban. Taurus a New Musical Expressben.

Lángszívű lányok, csodálatos utazás, és kiűzetés a Paradicsomból.

1972. május elseje. A második magyar Supergroup, a Taurus bemutatkozása. A mélyvíz, az első dalok, a látványos sikerek, és a csúfos kudarc. Radics Béla és a Taurus legendája. A mélyből a magasba, a magasból a mélybe.

Akkor kezdjünk bele, a kezdeteknél. Arról fogok mesélni, ahogy egyre inkább beszippantott, elvarázsolt, éltetett a zene, a zenei élet, az amatőr zenei, minden új eseménnyel a kitörés lehetőségét ígérő közösség. Bár rendszeresen írtuk már a saját dalainkat a Soul Bridge zenekarral, természetesen ezekről semmilyen felvétel nem maradt (mert nem is született, még a „Saját hangja – vigye haza” módon sem), ezért ebben az adásban olyan dalokat idézek fel, amiket annak idején minden koncertünkön örömmel játszottunk.

Ez az út vezetett ahhoz, hogy ez a műsor, ez a sorozat ma létre jöhetett.

Kellemes időutazást, emlékezést, szabad repülést mindenkinek.