Hosszú, zűrös napja volt.
Egész nap messze volt.
Egész nap úton. Ahogy én. Ahogy más.
Haza most is este ér,
és mindent elmesél,
milyen hiába volt ma is
minden rohanás.
 Azt mondja, nem baj,
 ez már a múlt.
 Holnap biztosan jobb lesz,
 nem lehet mindig ugyanúgy.
 
  És ha hozzád bújik fáradtan,
  és szorosan átölel,
  sose mondd, hogy a holnap is ellene van.
  Te csak szelíden ringasd el.  

Kora reggel elrohan.
Ezernyi dolga van.
„Ma minden tervünk sikerül, sose félj.”
Csupa tűz és lendület.
Ha látod, elhiszed,
talán ma tényleg ott van egy út elején.
 Bármerre nézel,
 minden változó.
 Ő marad ugyanaz mindig,
 örökös álmodozó.     

  És ha hozzád bújik fáradtan,
  és szorosan átölel,
  sose mondd, hogy a holnap is ellene van.
  Te csak szelíden ringasd el.
  
 Bármerre nézel,
 minden változó.
 Ő marad ugyanaz mindig,
 örökös álmodozó.
 És ez így jó. Így a jó.     

  És ha hozzád bújik fáradtan,
  és szorosan átölel,
  sose mondd, hogy a holnap is ellene van.
  Te csak szelíden ringasd el.
  És ha hozzád bújik fáradtan,
  és szorosan átölel,
  sose mondd, hogy a holnap is ellene van.
  Te csak szelíden ringasd el.