Csapzott madár.
Fáradt, gyönge szárny.
Lombtalan ág bujtat el.
Itt nincs helyed.
Támad már a tél. 
Korbácsos szél kerget el.
Szállni nincs erőd –
lépni sincs elég. 
Karcsú sólymok gyűlnek köréd.
Messze a föld és messze a hívó ég.  

Tépett madár,
mentél volna el.
Nem volna már több gyűlölet,
több félelem.  

Itt vagy magad. 
Senki sem vigyáz rád.
Dalra már nem emlékezel.
Áldozat vagy.
Könnyű, védtelen.
Másképpen képzeltük el.
Szállni nincs erőd –
lépni sincs elég.
Karcsú sólymok gyűlnek köréd.
Messze a föld és messze a hívó ég.  

Csapzott madár,
szálltál volna el.
Nem volna már több gyűlölet,
több félelem.
Tépett madár,
mentél volna el.
Nem volna már több gyűlölet,
több félelem.  

De messze a föld és
messze a hívó ég…