Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Tiltsák be már a szerelmet!

Akit látsz, egy torzult lélek.
Jó, ha rám figyelsz.
Mindenféle szerekkel élek.
Már ha élet ez.
Szívok mindent. Füstöt, mérget,
néha pálinkát.
De mit tegyek, ha szívok mindent,
amit itt mérnek ránk?
 De ez semmiség.
 Jön rosszabb még.     

  Szédülés van, kábulat, kóma.
  A fél világ fele függő lett.
  Nem szabad, hogy ne legyen ez téma.
  Tiltsák be már a szerelmet!  

Az elején még okozhat jót is,
bárki mondhatná,
de van belőle halálos dózis.
Miért nem írják rá?
Feketével, nagy betűkkel.
Méreg! Jól vigyázz!
Nyugalomra, józan észre,
szívre és pénzre – gáz.
 Semmi nem segít.
 Nem jó ez így.     

  Szédülés van, kábulat, kóma.
  A fél világ fele függő lett.
  Szigorúan – legjobb, hogyha még ma –
  tiltsák be már a szerelmet!
  Ha áldozat vagy, voltál, vagy lennél,
  bűnös is vagy. Ezt értsd meg.
  Sziklakézzel sújtson le a törvény.
  Tiltsák be már a szerelmet!    

Semmi nem segít.
 Nem jó ez így.     

  Szédülés van, kábulat, kóma.
  A fél világ fele függő lett.
  Szigorúan – legjobb, hogyha még ma –
  tiltsák be már a szerelmet!
  Ha áldozat vagy, voltál, vagy lennél,
  bűnös is vagy. Ezt értsd meg.
  Nincs a földön súlyosabb drog ennél.
  Tiltsák be már a szerelmet!

Hozzászólok