Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Túl sokáig vártam (I Can’t Wait A Minute)

Várnék még, de minek. Várnék még.
Várnék még, de minek. Várnék még.  

Csak egy pillantás, és látom jól,
ez másképp egyszerű, mint eddig bármi más.
Egy álom ébreszt fel egy másikból.
Egy újabb fordulat. Egy újabb állomás.
Még egy változás.    

Várnék még, de minek. És nincs türelmem.
Várnék még, hogy később azt is bánjam.
Várnék még, de lehet, hogy annyi minden
elment már, mert túl sokáig vártam.
(Ahogyan jött, úgy ment el. Ahogyan jött, úgy ment el.)  

A tegnap és a holnap nincs sehol.
Olyan messzire nem is kell, hogy láss.
Itt vagyunk, és ez most így van jól.
Mi lesz, azt nem tudom. Látványos robbanás,
vagy napfogyatkozás.    

Várnék még, de minek. És nincs türelmem.
Várnék még, hogy később azt is bánjam.
Várnék még, de lehet, hogy annyi minden
elment már, mert túl sokáig vártam.
(Ahogyan jött, úgy ment el. Ahogyan jött, úgy ment el.)
Túl sokáig vártam már.
(Ahogyan jött, úgy ment el. Ahogyan jött, úgy ment el.)  

Még egy változás. Még egy állomás.
Várnék még, de minek. És nincs türelmem.
Várnék még, hogy később azt is bánjam.
Várnék még, de lehet, hogy annyi minden
elment már, mert túl sokat és túl sokáig vártam mindig.  

Várnék még, de minek. (Ne várj! Mit vársz?)
Várnék még, hogy később azt is bánjam.
Várnék még, de minek. (Ne várj! Mit vársz?)
Várnék még. Hányszor várjak még?  

Várnék még, de minek. (Ne várj! Mit vársz?)
Várnék még, de túl sokáig vártam.
Várnék még, de minek. (Ne várj! Mit vársz?)
Várnék még, de túl sokáig vártam.

Cserháti Zsuzsa
People magyar változat, 1997.
Angol szöveg: Leslie Mandoki, László Bencker

Hozzászólok