Amim van, összecsomagoltam.
Nem valami sok.
De minden nappal egyre kevesebb lesz,
ha nálad maradok.
Az az ördög volt, aki neked adott,
az meg az én dolgom, hogyha belehalok.
Na, de nem.
Kicsit máshogyan képzelem.  

Sose sírtál, nehogy elkezdd.
Dráma, ami az.
Ez meg akkor is csak változás lesz,
ha bármit beleadsz.
És a kulcs már ott van az asztalodon.
Amit ittfelejtek azt neked adom.
Maradj jó.
Én meg nem vagyok látható.    

Vidékre költözöm.
 A kertem öntözöm.
 Szabad leszek, és már semmi nem ér el,
 amihez nincs közöm.
 
Kinn az ajtón a te neved van,
én már nem lakom itt.
És ha néhány dolog nehezebb lesz,
majd kérj meg valakit…
Nekem címem sincs, csak egy postafiók.
Odaküldhetsz minden odavalót.
Ez a jó.
Ez az út, ami járható.    

Vidékre költözöm.
 A kertem öntözöm.
 Szabad leszek, és már nem is érdekel,
 amihez nincs közöm.     

(Kórus: Kevés, kevés kell.
    Csak egy, csak egy hely!)  

Vidékre költözöm.
 A kertem öntözöm.
 Szabad leszek, és már nem is érdekel,
 amihez nincs közöm.