Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Hangok és szavak

Közel tíz évvel ezelőtt megkeresett Fodor János a Rádió Bézs alapítója, főszerkesztője azzal az ötlettel, kéréssel, hogy készítsek a rádió számára egy zenés műsorsorozatot. Megtisztelő, izgalmas, de egyben kicsit riasztó is volt a felkérés, hiszen még soha életemben nem készítettem, szerkesztettem, vezettem rádióműsort. Akkoriban viszont olyan magánéleti gondjaim voltak, hogy igazából komolyabban el sem gondolkodtam, tisztelettel elhárítottam a lehetőséget.
Azután eltelt néhány év, és János ismét felvetette a gondolatot, már sokkal konkrétabb elképzeléssel.
Készítsek magamról, a pályafutásomról, a dalaimról egy sorozatot. Csinálhatom egyedül, vagy meghívott vendégekkel, főműsoridőt és szabad kezet kapok.
Akkor már izgatott az újabb mélyvíz – hiszen az egész szövegírói pályám azzal indult, hogy azonnal bedobtak a legmélyebb vízbe, később is, többször is fordult elő hasonló, megijedni ettől már nem tudok. És tényleg megtisztelő volt, hogy másodszor is rám gondoltak a rádiónál, amit nagyon szívesen hallgattam, mert olyan igazi, nagy tudású, rengeteg tapasztalattal rendelkező rádiósok-tévések, szakemberek készítették, készítik a műsorokat, akiket a legújabb rendszer a perifériára, vagy még azon is kívüli vidékre számúzött. Szponzorok, támogatás, pénz nélkül, pusztán hivatásszeretetből, a minőségi rádiózás iránti elkötelezettségből, napról-napra élve alapítottak és tartanak fenn a mai napig is egy olyan rádiót, amelyben nincs napi politika, nincs óránkénti kötelező – és ellenőrzött – hírolvasás, nincs a mindennapjainkat gyilkoló méreg. Emberi hang, fontos témák, jó beszélgetések vannak, és nagyon jó zenék, minden műfajból.
Így esett, hogy 2018 szeptember 5-én besétáltam a stúdióba, elkezdtem mesélni, mi hogyan történt, és együtt örültünk, hogy újra felfedezhettünk régi, már szinte elfelejtett, vagy még ma is jól ismert, fontos dalokat.
Eredetileg tíz, esetleg húsz adást terveztünk. Lett belőle ötvenhat.
Sztorikkal, gondolatokkal, emlékekkel, és nagyon sok zenével.


  • Hangok és szavak – 2019 februar 6. – 20. adás

    Egy kicsit bővebben arról, miért és hogyan hoztam létre az Összetartozunk közös éneklést. Összetartozásaim Eszményi Viktóriával és Heilig Gáborral. Összetartozó dalok lemezeken át. Közben egy történet arról, hogy az ember érdekes állapotban is menne még tovább és tovább, de hová…


  • Hangok és szavak – 2019 februar 13. – 21. adás

    Kirándulás oda, ahol sosincs nyár, nem a pincéreknek van szép keze, és a szerelem is tíz percig tart, azután valami azt súgja, hogy vége.


  • Hangok és szavak – 2019 februar 20. – 22. adás

    A bárány soha ne álljon meg, kiváltképp, ha fekete. Vigye a szél is, mint a homokszemeket, hogy tartozzon valahová. Balázsolás, szertartás nélkül, csak úgy (nagy)világiasan. Korál kel(l)jen, ha valaki aranyat akar lelni.


  • Hangok és szavak – 2019 februar 27. – 23. adás

    Halászati félórát követően, amelyben természetesen vonatokról, koldusokról és görögökről lesz szó, a hátsó udvarban szembenézünk az óceánnal, ami a kezdet és a vég.


  • Hangok és szavak – 2019 marcius 6. – 24. adás

    Boldog csütörtököt, mondta Micimackó, ami talán szerelemcsütörtök lenne (nem is volna rossz), de ismét rockszerda van a Bézsben, ami egész biztosan ma is valakinek valamilyen különleges napja. Akkor kívánjunk inkább boldog mindenféle napot.

    A tékozló fiúknak is, akik búcsúzás és búcsúztatás nélkül mennek el, és talán soha nem jönnek vissza.

    Összesen egy dolog biztos: változnak az évszakok.


  • Hangok és szavak – 2019 marcius 20. – 25. adás

    Szenátorválasztást játszottunk, amikor félig-meddig elhittük, hogy megszabadultunk a bilincsektől. Őrült kapcsolatok egy már őrült rendszerben, reménykedve, hogy eljuthatunk a nyugati partra. Próbáltam fogalmazni az akkori mát, nem sejtve, hogy megírtam a harminc évvel későbbi holnapot.


  • Hangok és szavak – 2019 marcius 27. – 26. adás

    Amikor éveken át a csendet rajzoltam szomorúan, de több maréknyi dollárért. Nem költöztem Amerikába mégsem, mert tudat alatt talán már a jelre vártam. Előszór csak előjel érkezett, még nem tudtam, rossz vagy jó ómen. De nem mondhattam mást, robbanjon egyet a szekereskalapács.


  • Hangok és szavak – 2019 aprilis 3. – 27. adás

    Végre könnyű szívvel vártuk, akármi lesz, és táncoltunk felszabadultan, de kiderült, hogy az is csak egy brutális tangó.

    Nem tudtuk, hogy nem elég egyszer legyőzni, mert a gonosz hétszer él.

    És a jóság nem véd.

    Harminc évvel ezelőtti dalok, abban a reményben, hogy valaki majd harminc év múlva már nem ilyeneket kell írjon.


  • Hangok és szavak – 2019 aprilis 10. – 28. adás

    Szelíden várom a napot, hogy ne a pénz döntse el, mennyit érünk egy fagyott világban.


  • Hangok és szavak – 2019 aprilis 17. – 29. adás

    Lobogtak a gyertyák a téren, és Fecóval is hittel, reményekkel, lendülettel kezdtük újra, de hamar rájöttünk, hogy ez a tolvajok bálja, és a cirkusz megy tovább. Volt egy távolba szaladt szerelmem, nem felhőtlen örömmel írtam neki – jó, hogy messze vagy innen. És nem mehetek utánad, mert egyre inkább itt van dolgom.